Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...Amunkaviszonyban álló koreai állampolgárságú személyre tehát Magyarországonkiterjed a biztosítás, így a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelemután mind a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, mind amunkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...összegű) megbízási díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan – ugyancsak a magyartársadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyarállampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv.szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik nem teljesül,társadalombiztosítási járulék fizetése szóba sem jöhet. Egészségügyihozzájárulás viszont igen, például: járulékalapot képező jövedelemben nem akifizetőtől nem biztosított részesül, vagy a biztosított adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó(-előleg)terheli. A személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmük a dánmunkavállalókéhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek is minősül,melyből az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot le kell vonni,továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezését, azt a jogviszony függvényében a magyarállampolgárokéval azonos módon kell elbírálni, illetve megállapítani. Ajárulékalapot képező jövedelem, és ezzel összefüggésben a személyijövedelemadó-kötelezettségmegállapításához a Tbj-tv.-n túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja és (2)bekezdés]. A megbízott, választott tisztségviselő stb. ennek megfelelően januárhónapban még havi 15 900, napi 530 forint járulékalapot képező jövedelemelérésével, 2005. február hónaptól havi 17 100, napi 570 forint elérésévelválik biztosítottá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésre vonatkozó szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2