Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...elhalasztásának csak akkor lenne jelentősége, ha ezzel a megbízás tartama is „megnyújtásra” kerül, és így a december hónapra eső járulékalapot képező jövedelem alacsonyabb lesz annál az összegnél, amely figyelembevételével az érintett túllépi a kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Szakmunkástanulók gyakorlati képzése

Kérdés: Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a szakoktatást végző betéti társaságnak, ha 2012 júniusától fodrász szakmunkástanulók gyakorlati képzésével szeretne foglalkozni? Milyen szerződéseket kell kötni a gyakorlati képzés kapcsán? Mely törvények, rendeletek szabályozzák a gyakorlati képzést és annak adatszolgáltatását?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben felvetett problémákkal kapcsolatban elsődlegesena Szak-tv.-re kell felhívnunk a figyelmet. Ez alapján a gyakorlati képzésből agazdálkodó szervezet tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapjánveheti ki a részét.A jogalkotó a tanulószerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...16-tól nyugdíjbamegy, ezért kéri a nyugdíjfolyósító szerv az adatszolgáltatást.Tekintettel arra, hogy a kifizetett 13. havi juttatásjárulékalapot képező jövedelemnek minősül, abból járulékot kellett vonni – akifizetés időpontjában érvényes szabályok alapján -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződésben meghatározott díj – amely a Szak-tv. szerint nem lehet havi szinten kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka – járulékalapot képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...tekintet nélkül a tevékenység önálló vagy nem önálló jellegére. A Tbj-tv. 4. § k) pontjába foglalt meghatározás szerint ugyanis járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.