Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...is az általa megválasztott jogviszonyban, tehát akár megbízás keretei között is. Ebben az esetben, ha a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát – e jogviszonya alapján –, nem lesz biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
Részlet a válaszából: […] ...után kell a szociális hozzájárulási adót is lerónia.Amennyiben főállású vállalkozóról van szó, akkor az első két negyedévre a járulékalapot a minimálbér (garantált bérminimum), míg a szociálishozzájárulásiadó-alapot ugyanezen összeg 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] ...a szochót is meg kell fizetni, biztosítási – és ezzel járulékfizetési – kötelezettség viszont csak akkor keletkezik, ha a tárgyhavi járulékalapot (azaz szja-alapot) képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...utóbb jogellenesnek minősül a bírósági ítélet alapján.A bíróság által határozattal megítélt kártérítés ezért nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, továbbá állami projektértékelői jogviszonyban töltött időtartamot, amennyiben az e tevékenységekért kapott, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.Igazolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ez a brit anyacég – javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a biztosítással járó kötelezettségek a fogadó államban állnak fenn. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, a járulékalapot képező jövedelmét – ha adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...módosult. A késedelmesen teljesített bérfizetés miatt járó késedelmi kamat a Tbj-tv. 21. §-ának e) pontja értelmében nem minősül járulékalapnak, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
2
3
5