Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban munkát végző személy havi járulékalapja nem éri el a minimálbért, és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonya alapján kiterjed a biztosítás.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv.– 27. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a járulékalap megállapításánál az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Tehát a minimumjárulék összege ebben az esetben a minimálbér (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nyugdíjas személy utólag kifizetett megbízási díja

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a nyugdíjazást megelőző időszakra járó megbízási díj után abban az esetben, ha a díj kifizetésére már a nyugdíjazás után kerül sor? A kérdés azért merült fel, mert a Szocho-tv. nem tartalmaz erre vonatkozóan olyan jellegű szabályozást, mint a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...utal, amely akként rendelkezik, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...28-ig terjedő időtartam.A számítási időszak: ezen időtartamon belül azon napok naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be [Eb-tv. R. 1. § (2) bekezdés c), d) pont].2015. január 1-jétől ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés:

Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?

Részlet a válaszából: […] ...paragrafus (5) bekezdése értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Megbízási jogviszony fenntartása nyugdíjazás alatt

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha nem szünteti meg egy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállaló megbízási jogviszonyát, csak módosítja? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a nyugdíj megállapításának napján nem állhat biztosítási jogviszonyban, a megbízási díjat "0" forintra módosítanák, így a foglalkoztatott nem minősülne biztosítottnak.
Részlet a válaszából: […] ...amegbízási szerződés alapján munkát végző személyre a biztosítás akkor terjedki, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmeeléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annakharmincadrészét. 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.A Tbj-tv. R. 4/A. (1) bekezdése szerint biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
2