Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni.A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van jelentősége, a munkaidőnek nincs. Ennek ellenére a napi 4 órát elérő munkaviszony (adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...alól, hiszen a járulékfizetés alóli mentesség – ahogy a családi járulékkedvezmény esetében – ebben az esetben sem befolyásolja a járulékalapot képező jövedelem összegét.Ebben a helyzetben tehát megoldást csak az jelenthet, ha a tag a kft.-ben megszünteti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok, hiszen ha nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük a keresőtevékenységet folytató nyugdíjasoknak, akkor értelmezhetetlenek a járulékalaphoz köthető rendelkezések.Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az egyéni járulékokat (ideértve a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is) a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett, járulékalapot képező – tehát a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő – jövedelme után kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...azellátást mikor állapították meg. A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.