32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 32 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
3. cikk / 32 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
4. cikk / 32 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
5. cikk / 32 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
6. cikk / 32 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
7. cikk / 32 Nyugdíjkorhatárt elérő társasági tag járulékai
Kérdés: Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?
8. cikk / 32 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
9. cikk / 32 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
10. cikk / 32 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.