CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] ...idővel, az egyéb jogosultsági feltételeket kell megvizsgálni. A foglalkoztatott választott tisztségviselőként biztosított volt, mivel járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimálbér 30 százalékát. A biztosítási jogviszony azonban 2024. január 31-én megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] ...amely alatt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján egyértelműen fennállt a biztosítás, hiszen az ebből származó havi járulékalapot képező jövedelem jóval meghaladta a minimálbér 30 százalékát, az egészségbiztosítási szerv csak 31 napot fogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján személyesen munkát végző személy abban az esetben lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Angliából hazatért kismama ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszából: […] ...(terhességi-gyermekágyi segély, GYED,táppénz) összegének kiszámítása kizárólag a magyarországi pénzbeliegészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem figyelembevételéveltörténhet. Nem lehet figyelembe venni a külföldön megszerzett jövedelmeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kellhagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynekjárulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.