53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő
Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
2. cikk / 53 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 53 Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő
Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
4. cikk / 53 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
5. cikk / 53 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
6. cikk / 53 Mezőgazdasági őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miként vehető figyelembe szolgálati időként a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához egy mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje abban az esetben, ha az előző évi bevétele 0 forint volt, így nem kötelezett járulék fizetésére?
7. cikk / 53 Társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
8. cikk / 53 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
9. cikk / 53 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
10. cikk / 53 Őstermelő járulékalapja
Kérdés: Elegendő a minimálbér alapulvételével megfizetnie a járulékokat annak az őstermelőnek, akinek az előző évi bevétele 20 százalékának egy tizenketted része magasabb összeg, mint a minimálbér?
