Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget. Ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A társas vállalkozó tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...minősül vele kapcsolatban.Ebben az esetben tehát célszerűbb, ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el. Ekkor a járulékalap a tényleges munkabér (de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka) lesz, személyi jellegű kifizetésnek -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, illetve a Tbj-tv. 30. §-a alapján járulékalapot képez.Ezt figyelembe véve csökkentő tényezőként – noha a kft. a munkavállaló után havonta a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Kisvállalati adó alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a kivaalap abban az esetben, ha egy kft. tulajdonos ügyvezetője napi 1 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket, és más jogviszonnyal nem rendelkezik?

Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekkel, tehát [ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében] azon személyi jellegű ráfordításokkal, amelyek a Tbj-tv. szerint járulékalapot képeznek az adóévben.A kérdésben vázolt esetben a problémát az okozza, hogy noha az alkalmazott tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Ügyvezetői tevékenység kisadózó vállalkozás mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői tevékenységet a 2022. október 10-én alapított egyszemélyes kft.-jében a tag, ha mellette kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Az érintett 2022. december 1-jétől átalányadózó lesz, tehát a kérdéses időszak az október 10. és november 30. közötti időtartam.
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-ben november 30-áig munkaviszonyban (részmunkaidőben) látja el az ügyvezetést. Ez leg-alább a minimálbér 30 százalékát elérő járulékalap utáni havi járulékfizetéssel jár ugyan, de lehetővé teszi a kisadózói jogviszony fenntartását.(Kéziratzárás: 2022. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...levont (befizetett) tagdíj,– a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve– a Tbj-tv. 30. §-a alapján megállapított járulékalap összege.Tehát a kérdésben említett ügyvezető munkabérének egésze csökkentő tényező, függetlenül attól, hogy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
Részlet a válaszából: […] ...is.Ugyanakkor jelen esetben ez a jövedelem nem egyenlő az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával, ami az éves járulékalappal egyezik meg a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.Az őstermelői tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...származó ellátási alap (50 ezer forintos tételes adó esetén 102 ezer forint) és a munkaviszonyból származó 100 ezer forintos járulékalap együttes havi összege eléri a minimálbért, így e két jogviszony alapján az érintett teljes szolgálati időt szerez.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról van szó, aki e jogviszonyában az általános szabályok szerint – az átalányadó alapjának megfelelő adó- és járulékalap figyelembevételével, de legalább a minimálbér után megfizetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
1
2
3