13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 13 Kft. tagjainak közterhei
Kérdés:
Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?
3. cikk / 13 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 13 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
5. cikk / 13 Kivaalap megállapítása
Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
6. cikk / 13 Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
7. cikk / 13 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
8. cikk / 13 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
9. cikk / 13 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
10. cikk / 13 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
