Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A festő a szerződés megkötését megelőzően már elkészült műveit bocsátotta a kifizető rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy a felek közötti felhasználási szerződés alapján a művész részéről személyes közreműködésre nem került sor. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, illetve felhasználási szerződésalapján) akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét (minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Kutatási tanulmány díjának közterhei

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésre is kötelezett. Ebben az esetben a tevékenységet amegbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, és a járulékalapmegállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzésdíjazását kell figyelembe venni (Tbj-tv. R. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségelbírálása során valóban csak a személyes munkavégzésre tekintettel kifizetettösszegből kell kiindulni a járulékalapot képező jövedelem meghatározása során.A jogok felhasználásának az ellenértékéből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jogdíj közterhei

Kérdés: Egy időszaki kiadvány szerzői felhasználási szerződés alapján adják át a megjelenő cikkeket. A felhasználási szerződés azonban csak a cikk megvásárlására vonatkozik, mert ezek az anyagok egyszer már elhangzott előadások írásos anyagai, ezért a cikkek elkészítésére, megírására vonatkozóan megbízási díjat nem tartalmaznak. Helyes-e ez az eljárás? A cikkírást csak szja-fizetési kötelezettség terheli? A cégnek csak százalékos ehót kell fizetnie, vagy más közterhet is?
Részlet a válaszából: […] ...során 10 százalék költséghányaddal vagy a megbízó nyilatkozataszerinti költséggel (maximum 50 százalék) csökkenthető. A járulékalapot képező jövedelem meghatározásánál csak aszemélyes munkavégzésre tekintettel esetlegesen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Megbízás biztosítási kötelezettségének elbírálása

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy hosszabb időre (3-6 hónapra) megkötött megbízási szerződés esetén, ha a feladat nem folyamatos, ismétlődő tevékenység, és az egy hónapra jutó összeg alatta van a minimálbér 30 százalékának (pl. tanfolyami előadók, tanulmány elkészítése határidőre, programírás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és felhasználási szerződés esetén a jogviszonytartama – melynek napjaival, illetve hónapjaival osztjuk a járulékalapot képezőjövedelmet a biztosítási kötelezettség megállapítása céljából – a felkéréstől ateljesítésig, a mű elkészültéig eltelt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] ...azonban más a helyzet. A Tbj-tv.4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs adóelőleg számításánál figyelembevehető jövedelem, akkor a járulékalapot képező jövedelem a szerződésbenmeghatározott díj lesz, a biztosítási jogviszonyt pedig a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. Ennekmegfelelően, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező(adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapotmegelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...díjazását egyaránt tartalmazhatja.A társadalombiztosítási szabályok e kettő között különbséget tesznek, mégpedig úgy, hogy a járulékalap és a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a felhasználási szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...személyes munkavégzésre tekintettel kapott tétel – pontosan annak adóelőlegének számításánál figyelembe veendő része – járulékalapot képező jövedelem, mely esetében a Tbj-tv. R. 3. §-a értelmében a megbízásra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
2