Ausztriában élő ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar magánszemélynek, aki egy magyar társaság 50 százalékos tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és Ausztriában telepedett le a családjával, ahol eltartottként válik biztosítottá a férje által megfizetett járulékok alapján? Mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, de Magyarországon évente maximum 60 napot tartózkodik, amely a cég ügyeinek lebonyolításához szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...27. §-ának (2) bekezdése értelmében a társas vállalkozó esetén a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett adó- és járulékalapot képező jövedelme, de havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásijárulék fizetésére kötelezett,s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az etevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el aminimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét,t) hajléktalan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül.2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy még abban az esetben semállna fenn a továbbiakban nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége, ha erre azidőszakra a későbbiekben járulékalapot képező jövedelmet kapna a voltmunkáltatójától.Ráadásul ilyen juttatásban nem is részesül, ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Mezőgazdasági őstermelő jogviszonya

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő a gyermekeivel közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akik nappali tagozatos főiskolai hallgatók (nagykorú eltartottak). Az új rendelkezések értelmében biztosítottakká válnak-e a gyermekek, és milyen járulékokat kell fizetni utánuk, ha a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységükből származó bevétel nem haladja meg a 7 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százaléktb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalékegészségbiztosítási járulékot a fentiekben említett járulékalapoknál magasabbösszeg után fizeti meg. A nyilatkozatot február 12-éig kell az államiadóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégzőkre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származótárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...következően járulékfizetésére a Tbj-tv. 27. §-át kell alkalmazni, miszerint a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott és járulékalapot képező jövedelme után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésre vonatkozó szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...családtagként) személyesen munkát végző személy akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak minősülő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra is, akiknél a pénzbeli juttatás (járulékalapot képező jövedelem) összege 2002. január 1-jétől legalább a minimálbér hat százaléka.A díjazás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.