Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...venni.Tekintettel arra, hogy jelenleg a rokkantsági ellátás egészségbiztosítási ellátás, alapjául pedig az egészségbiztosítási járulékalapot szolgáló jövedelem szolgál, logikusnak tűnt, hogy – egyéb rendelkezés hiányában – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot az osztrák kültag minttársas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társasvállalkozó tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...is. A leírtakat megerősítik a Tbj-tv. 28. § (1) bekezdésébefoglalt szabályok is, melyek értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalapalsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan(a járulékalap harmincadrészével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Főfoglalkozású társas vállalkozó betegsége

Kérdés: Betegsége esetén megilleti-e tagi jövedelem azt a főfoglalkozású társas vállalkozót, aki havi rendszerességgel vesz fel jövedelmet, amelyből az egyéni járulékok és a vállalkozói járulék levonásra kerül? Amennyiben igen, fel kell-e tüntetni a táppénzes időszakot a jövedelemmel el nem látott időtartamnál a "jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...alá a Tbj-tv. 28. § (1) bekezdésének a)pontja, miszerint a táppénz folyósításának a tartamát nem kell figyelembe vennia minimum-járulékalap megállapításánál.Mindezek figyelembevételével a táppénz folyósításánaktartamára, illetve tartama alatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulék) a tényleges (személyes közreműködésére tekintettel kiosztott és járulékalapot képező) jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésre vonatkozó szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.