Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű kifizetésnek minősül – többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely az adóévben a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez, azzal, hogy amennyiben a társaság (pontosabban társas vállalkozónak minősülő) tagjáról van szó, ez havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a minimálbér harminc százalékára (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) figyelemmel kell megfizetni.A járulékalap tehát havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, továbbá állami projektértékelői jogviszonyban töltött időtartamot, amennyiben az e tevékenységekért kapott, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.Igazolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi, mint a megállapítás kért kezdő időpontja.A cb) alpontban meghatározott jogosultsági feltételvizsgálata során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határ számításánálfigyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre afoglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, hatáppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmét fogja vizsgálni. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a rendszeres szociálisjáradék megállapításánál (is) kereset az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül.2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatással rendelkező társas vállalkozórólvan szó, aki a társas vállalkozásban személyes közreműködésére tekintettelkapott járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulékként – anyugdíjjárulék mellett – szeptember 1-jétől 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
2