Adószámos magánszemély után fizetendő közterhek

Kérdés: Valóban plusz 27 százalékos közteher-fizetési kötelezettség terheli-e 2012. január 1-jétől a szabad szellemi foglalkozású adószámos magánszemélyt foglalkoztató lapkiadót a kiállított számla alapján? A lapkiadó tájékoztatása szerint ezután nem tudják befogadni a számlát, mert az számukra többletkiadással jár.
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába állít ki számlát,biztosítási kötelezettségét a tevékenységből származó járulékalapot képezőjövedelem alapján – ami megegyezik az adóelőleg-alap számításánál figyelembevett jövedelemmel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Napidíj

Kérdés: A magánszemélytől kell levonni a napidíj adóját, vagy a kifizetőnek kell megfizetnie? Milyen járulékokat kell megfizetni abban az esetben, ha nem biztosított magánszemély kapja a napidíjat? Milyen jövedelemnek számít ez a bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítania és levonnia. Amennyiben munkaviszonyban álló – tehát biztosított -személyről van szó, az említett adóköteles juttatás járulékalapot képez, amelyután társadalombiztosítási és egyéni járulékot kell fizetni.Biztosítási kötelezettség hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségelbírálása során valóban csak a személyes munkavégzésre tekintettel kifizetettösszegből kell kiindulni a járulékalapot képező jövedelem meghatározása során.A jogok felhasználásának az ellenértékéből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan – ugyancsak a magyartársadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyarállampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv.szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] ...azonban más a helyzet. A Tbj-tv.4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs adóelőleg számításánál figyelembevehető jövedelem, akkor a járulékalapot képező jövedelem a szerződésbenmeghatározott díj lesz, a biztosítási jogviszonyt pedig a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...– a társadalombiztosítási járulék fizetésének a kötelezettségét kétfeltétel együttes fennállásához köti:– a juttatásnak járulékalapot kell képeznie, és– biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kellkifizetésre, elszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos egészségügyihozzájáruláson túl így 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kötelesfizetni a biztosított valamennyi járulékalapot képező jövedelme – ideértve aheti 36 órát elérő foglalkoztatással járó jogviszonyát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] ...első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha aze tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (havi 17...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
1
2