Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] ... 100000 forintBérleti díj: 1200 000 forintmelynek 14 százaléka: 168000 forint(A) A magánszemély járulékalapot képező jövedelme után amunkáltatója által 2007. évben megfizetett egészségbiztosítási járulék (8százalék): ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...díjazását egyaránt tartalmazhatja.A társadalombiztosítási szabályok e kettő között különbséget tesznek, mégpedig úgy, hogy a járulékalap és a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a felhasználási szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egy százalék munkavállalói járulékot kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás kifizetése történik. Az Szj-tv. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj tehát nem képez járulékalapot, hiszen a vagyoni jog a szellemi termék megtestesítője. A felhasználói szerződésben nem árt meghatározni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakban közlünk:2002/24. APEH iránymutatásA végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó- és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség[Szja-tv. 25. §, 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Ezzel összhangban rendelkezik a Tbj-tv. 50. §-a, a foglalkoztató kötelezettségévé téve a biztosítottnak kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapján a járulékok összegének megállapítását, a biztosítottat terhelő járulékok levonását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.