5 talált cikk a GYED alapja , szülés GYES alatt , irányadó időszak kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély, majd a GYED összegét annak a 2003 júliusától munkaviszonyban álló nőnek, aki jelenleg a második gyermekével GYES-en van, amely 2012. április 12-én jár le? 2009. április 13-tól terhességi-gyermekágyi segélyben, majd a gyermek 2. életévének betöltéséig GYED-ben részesült, és harmadik gyermekének születése 2012. április közepére várható. A szülési szabadságot 2012. március közepétől, a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal kívánja igénybe venni. A munkavállaló jelenlegi szerződés szerinti jövedelme 142 000 forint/hó.
Veszélyeztetett terhességére tekintettel kedvezőbb lenne-e a számára, ha a GYES-t megszakítva a szülés időpontjáig táppénzt venne igénybe?

Kérdés: Mi lesz a harmadik gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja annak a munkavállalónak, aki 2003. július 1-je óta biztosított, 2008. január 1-jétől táppénzben részesült, 2008. március 7-én megszületett az első gyermeke, majd a GYED folyósításának az időtartama alatt 2010. január 6-án a második gyermeke, akivel jelenleg GYED-en van, és a harmadik gyermekével várandós? A szülés várható ideje 2012. április 2.
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?

Kérdés: Mi lesz a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja annak az 1998. április 1. óta biztosított munkavállalónak az esetében, aki 2011. február 25-től GYES-en van a 2009. február 24-én született gyermekével, és a második gyermekével terhes? A szülés várható időpontja 2011. október 24. Kedvezőbb lenne-e a számára, ha megszakítaná a GYES-t, és kivenné a 40 nap szabadságát? Lehetséges-e a szabadság összegével számolni a terhességi-gyermekágyi segély összegét?

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?