457 cikk rendezése:
1. cikk / 457 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 457 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
3. cikk / 457 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
4. cikk / 457 Külföldi művészek szerzői jogdíja
Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
5. cikk / 457 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
6. cikk / 457 Letiltás munkabérből
Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
7. cikk / 457 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
8. cikk / 457 Nyugdíjas státusz igazolása
Kérdés: Elfogadhatja a munkáltató a nyugdíjas státusz igazolásául az előlegmegállapító végzést, ami 2024. január 1-jétől felváltotta az előlegmegállapító határozatot azoknak az érintett személyeknek az esetében, akik még nem kapták meg a végleges határozatot, mert nem áll minden adat rendelkezésre az öregségi nyugellátás megállapításához? A dolgozók munkaviszonyát nem szünteti meg a munkáltató, folyamatosan tovább dolgoznak.
9. cikk / 457 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
10. cikk / 457 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
