18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 18 Elhunyt munkavállaló járandóságai
Kérdés: Számfejtenie kell a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a hosszú betegség után elhunyt munkavállaló táppénzét abban az esetben, ha a hiányzó időszakra kiállított orvosi igazolásokat a családtagok adták le? Helyesen jár el a munkáltató, ha a táppénzt, illetve a szabadságmegváltást csak a hagyatéki végzés bemutatása után fizeti ki az örökösnek, tekintettel arra, hogy a munkavállalóval nem élt senki egy háztartásban? Kell határozatot hoznia a kifizetőhelynek a fizetés elhalasztásáról? A tárgyhavi bevallásokban, illetve statisztikában kell szerepeltetni a járandóságokat, vagy a kifizetés hónapjában? Hogyan tudja a közjegyző tudomására hozni a cég a járandóságok összegét?
3. cikk / 18 Jogorvoslat hatósági döntés ellen
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
4. cikk / 18 Jogorvoslat egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során
Kérdés: Milyen formában változott meg a gyakorlatban a 2020. március 1. napjától az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során hozott határozatokkal szembeni jogorvoslat lehetősége?
5. cikk / 18 Baleseti hozzátartozói nyugdíj
Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
6. cikk / 18 Elhunyt munkavállaló
Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
7. cikk / 18 Táppénzigény elutasítása jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.
8. cikk / 18 Kifizetőhely által kiállított igazolás javítása
Kérdés: Hová fordulhat jogorvoslatért az a munkavállaló, aki úgy véli, hogy a munkáltatójánál működő kifizetőhely helytelenül állította ki az egészségpénztár részére a betegség miatti keresetkiesésről szóló igazolást? A munkáltató nem akarja kijavítani a bérszámfejtő program által kiállított nyomtatványt, amelyen igazolnia kell, hogy a kapott táppénzellátás és a számított (betegség nélküli) jövedelem összegének különbözete mekkora, annak ellenére, hogy az nem tartalmazza az előző időszakra kifizetett túlórát, és így veszteséget okoz a dolgozónak.
9. cikk / 18 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
10. cikk / 18 Munkabér elszámolása orvosi vizsgálat ideje alatt
Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?
