Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez.Tehát a kifizetés időpontjában A1-es igazolással rendelkező személy esetében szintén fennáll a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...7. melléklet 3. pont). A külföldi illetőséget a magánszemély adóévenként a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással igazolja, melyet adóévben az első kifizetést megelőzően kell a kifizető részére átadni. Ha a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...40. §-a (1) bekezdésének értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
Részlet a válaszából: […] ...szerzett biztosítotti idő is.Erre rendszeresítették az E104-es nyomtatványt, mely a biztosítási, jogosultsági vagy helybenlakási idők igazolására szolgál. Tehát a kinti biztosításban töltött időt a dolgozó a brit biztosító által kiadott E104-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének 7/b) pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a magánszemély által a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiküldött munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...végzi a munkáját,ott lehet biztosított, ahol a keresőtevékenységét folytatja. A közösségiállamokon belül a biztosítási jogviszony igazolására az E101 számú nyomtatványszolgál, amit minden állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz, hogy afrancia-magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
2