11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Társas vállalkozó bejelentése
Kérdés: Be kellett volna jelenteni főfoglalkozású társas vállalkozóként egy kft. ügyvezetőjét azokra a napokra, amikor egy másik cégnél fennálló munkaviszonyában igazolatlan távollétek miatt szünetelt a biztosítása, és nem történt utána járulékfizetés? Az ügyvezető munkaviszonya 2023. szeptember 30-án megszűnt, így október 1-jétől megtörtént a bejelentése.
2. cikk / 11 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
3. cikk / 11 Kft.-tag nyugdíjazása
Kérdés: Biztosítottnak minősül az a kft.-tag, aki ingyenesen működik közre a társaságban, de van mellette főállású munkaviszonya? A kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy nyugdíjazására tekintettel be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését a kft.-ben?
4. cikk / 11 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
5. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető
Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
6. cikk / 11 Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása
Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
7. cikk / 11 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
9. cikk / 11 Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
10. cikk / 11 Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében
Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
