14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
2. cikk / 14 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
3. cikk / 14 Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
4. cikk / 14 GYED összege
Kérdés: Hogyan kell számfejteni a 28 napos február hónapra a GYED-et annak a munkavállalónak, akinek a napi alapja lényegesen magasabb a táppénz maximum napi alapjánál, de a táppénzmaximum miatt a 30 napra visszaosztott napi alapot visszaszorozva a 28 nappal, kevesebbre jön ki az összeg, mint 280 000 forint?
5. cikk / 14 Ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
6. cikk / 14 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
7. cikk / 14 Határozott idejű munkaviszony megszűnése ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhelyet működtető annak a munkavállalónak az esetében, aki határozott időre létrejött munkaviszonyának tartama alatt csecsemőgondozási díjra vált jogosulttá, melyet a kifizetőhely meg is állapított részére, a pénzbeli ellátás folyósítása alatt történt munkaviszony megszűnésekor azonban semmilyen igazolást nem állítottak ki az ellátásról?
8. cikk / 14 Táppénzben részesülő kisadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki 2014. február 8-tól 2015 januárjáig keresőképtelen volt és táppénzben részesült, ezért a tételes adót 2014-ben csak január hónapra fizette meg, ennek ellenére az év folyamán kibocsátott néhány számlát, tehát bevétele keletkezett? A vállalkozó munkavállalót semmilyen jogviszonyban nem foglalkoztat.
9. cikk / 14 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
10. cikk / 14 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?