Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a biztosítási kötelezettségeket kell megérteni.Nem vitás, hogy a munkavállaló 2016. november 2-ától jelenleg is a munkaviszonya alapján biztosított. Egyéni vállalkozóként 2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában egyértelmű választ adni nem tudunk. Tény, hogy az igény elutasításának indokaként az került megnevezésre, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben a szükséges 365 nap helyett csak 264 nap biztosítási idővel rendelkezik. Ebből –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Apa pótszabadsága gyermek születése esetén

Kérdés: Van valamilyen különleges előírás az "apaszabadság" igénybevételéhez, vagy mindenki automatikusan jogosult rá a gyermeke születése esetén? Mi a teendő abban az esetben, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatán nem a vér szerinti apa neve szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságot, köznapi nevén az "apaszabadság" intézményét. Ez a jogszabály ad választ arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett ki veheti igénybe a leírt ellátást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Apát megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Jogosult lesz "apaszabadságra" az édesapa abban az esetben, ha a gyermeket az édesanya férjének nevére anyakönyvezték?
Részlet a válaszából: […] ...305/2002. Korm. rendelet szabályozza a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezményt, köznapi nevén az "apaszabi" intézményét. Ezt a jogszabályt kell górcső alá venni ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen feltételek mellett ki veheti igénybe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.