Üzleti ajándék közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy cégnek az üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem saját dolgozónak adja? Van valamilyen értékhatár erre a juttatásra, és ha igen, akkor milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli az értékhatár feletti részt?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali, szervezeti egységek képviselői vagy a társintézmények munkatársai lehetnek. Üzleti ajándékként értékelhető a nemzetközi gyakorlat alapján szokásos ajándékozásra okot adó alkalmakkor, illetve az egyházak hitéletének gyakorlása során szokásosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető munkavállaló részére kifizetett napi 3000 forint összegű költségtérítés napi 6 órát meghaladó távollét esetén, vagy az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként gyakorlatilag adómentes? A cég berendezések gyártásával foglalkozik, a tehergépkocsi-vezető saját gyártású berendezéseket, illetve a gyártáshoz szükséges anyagokat szállít.
Részlet a válaszából: […] A 437/2015. Korm. rendelet 5. §-a értelmében a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány háromezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] ...megkülönböztetést tiltó rendelkezések tekintetében.A minimális bérszint fogalmát mindig annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai és gyakorlata határozzák meg, ahol a munkavállaló a kiküldetése során munkát végez. Németországban jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére

Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra ­vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyi­bérlet-juttatást is kíván adni?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megbízási jogviszonyban az Erzsébet-utalvány formájában juttatott bevételre is, ahogy a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Utazási bérlet juttatása

Kérdés: Milyen feltételekkel adható adómentesen a BKV-bérlet egy takarítónőnek, aki egy cég két üzletét takarítja Budapest területén, és kizárólag az üzletek közötti utazáshoz van szüksége a bérletre, másra nem használja?
Részlet a válaszából: […] ...2011. augusztus 22-én megjelent tájékoztatás alapján a hivatkozott szabály alkalmazásával nem béren kívüli juttatásként, hanem gyakorlatilag adómentesen adható helyi bérlet akkor, ha a magánszemély napi rendszerességgel a munkáltató székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […] ...esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely haviszámlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor amunkavállaló többhavi internetutalvánnyal fizet ki egyhaviinternetszolgáltatást.Éves vagy féléves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló közeli hozzátartozója, – az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, – szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatánakideje alatt a hallgató, – volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, anyugdíjban részesülő magánszemély és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatban valóban komoly jogértelmezési problémákatvetett fel az a kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
1
2