14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
2. cikk / 14 A Kit. hatálya alatt álló kormányzati tisztviselő visszafizetni rendelt végkielégítésének pénzintézeti végrehajtása
Kérdés: Álláshely elvonása következményeként végkielégítésben részesülő, azonban ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részét a 185/2022. Korm. rendelet alapján a korábban kifizető foglalkoztató részére köteles visszafizetni. Azonban az ellene folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a bankszámlájára kiadott beszedési megbízással azt a végrehajtó leemelte, a pénzintézet pedig teljesítette. A végkielégítés visszafizetésére így már nem rendelkezik elegendő fedezettel. Melyek a jogkövető eljárásnak az egyes lépései, és miként járjon el ebben a helyzetben?
3. cikk / 14 Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
4. cikk / 14 Kormányzati dolgozó
Kérdés: Milyen elhelyezkedést korlátozó intézkedésekkel kell szembenéznie a munkavállalónak abban az esetben, ha jelenleg a Kit. hatálya alá tartozik, és a munkáltatója egyoldalúan módosította a kinevezését, és ezzel a munkakörét, de ebbe a változtatásba nem szeretne beleegyezni, mert sérelmesnek érzi?
5. cikk / 14 Alapítványi iskola tandíja
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor több dolgozója esetében – a Köznev-tv. 89. §-ának (5) bekezdésére hivatkozással – adómentes juttatásként számolja el az alapítványi iskolába járó gyermekeik havi tandíját, amelynek fizetését átvállalták a munkavállalóktól?
6. cikk / 14 Iskolaszövetkezet tagja
Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
7. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
8. cikk / 14 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
9. cikk / 14 Közalkalmazott fizetési fokozata
Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
10. cikk / 14 Bedolgozó szabadsága
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?