10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
2. cikk / 10 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
3. cikk / 10 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
4. cikk / 10 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
5. cikk / 10 18. életévét betöltött beteg gyermek ellátásai
Kérdés: Jogosan utasították el annak az autista gyermeknek a fogyatékossági támogatás iránti igényét, aki elmúlt 18 éves, és nem kap emelt összegű családi pótlékot?
6. cikk / 10 Banki ügyfélszolgálatos dolgozók délutáni műszakpótléka
Kérdés: Köteles-e a munkáltató délutáni műszakpótlékot fizetni a 14.00 és 20.00 óra közötti időtartamban végzett munkára annak a két munkavállalónak, akik az ügyfélszolgálati teendőket látják el egy banknál, ezért egyikük 12.00 órától 20.00 óráig dolgozik, a másik pedig rendes munkaidőben, és hetente váltják egymást? A banknál a rendes munkaidő 8.30-tól 17.30-ig tart. Az egy napon belül történő váltás nem valósul meg a munkavégzésben.
7. cikk / 10 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
8. cikk / 10 Elektronikus bevallás teljesítése meghatalmazott által
Kérdés: Teljesítheti-e a könyvelő az elektronikus havi bevallást? Ha igen, hogyan történik a regisztráció, hogyan hitelesíthető az adatszolgáltatás, illetve hogyan érvényesíthető a felelősség?
9. cikk / 10 Teherautó-sofőr túlórája
Kérdés: Éves szinten hány túlórát engedélyeznek a jogszabályok egy teherautó-sofőrnek? Mi történik akkor, ha egy cégnél túllépik a megengedett határt, illetve milyen feltétele van a túlóraátalány fizetésének?
10. cikk / 10 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?