Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...alapja a minimálbér, illetve jelen esetben a garantált bérminimum 112,5 százaléka, azaz 2022-ben havi 292 500 forint lesz.Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell bonyolult könyvelési tevékenységet végeznie, de naprakész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Minimumjárulék

Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.