Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne.A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...alapja a minimálbér, illetve jelen esetben a garantált bérminimum 112,5 százaléka, azaz 2022-ben havi 292 500 forint lesz.Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell bonyolult könyvelési tevékenységet végeznie, de naprakész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén

Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg – ez 2022-ben valóban 1,2 millió forintot jelent – adómentes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig nincs adófizetési kötelezettség. A kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...kata szerinti adózást választó vállalkozónak nem kell számolgatnia a bevételeit és a kiadásait, a tételes adó megfizetésével gyakorlatilag "letudja" a közteherfizetést.Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen mindegyik módszernek megvannak a szabályai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is értelmezni, hogy a vállalkozó 0 forintos jövedelemmel rendelkezik, hiszen saját döntése, hogy nincs kivétje, de az elbíráló szerv gyakorlata nem ez.)Mindezek alapulvételével a keresőképtelenségre vonatkozó igazolás birtokában a vállalkozó benyújthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki 2020. december hónapban számolta el az éves kivétet? Amennyiben nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, akkor az érintett nem lesz jogosult a nyugdíjemelésre sem?
Részlet a válaszából: […] ...illetve vállalkozókra nézve, hiszen emelésként az éves járulékalap 0,5 százalékának az egytizenketted része járt, ami a gyakorlatban a megfizetett járulék 20 éves megtérülését jelentette.(Kéziratzárás: 2021. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: 2020. július 1-jétől milyen járulékfizetési kötelezettsége van a különböző vállalkozásaiban annak a személynek, aki "A" Kft. tulajdonos-ügyvezetője, csak osztalékot vesz föl, "B" Kft. tulajdonosa, munkaviszonyban 210 600 forint/hó jövedelemmel, 40 órás foglalkoztatással, és ezenfelül kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor, ha a heti munkaideje "B" Kft.-ben eléri a 36 órát, akkor mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, így gyakorlatilag az "A" Kft.-ben nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. A "B" Kft.-ben az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...a minimális szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettségre is a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdése szerint.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek minden hónapban eleget kell tenni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,– külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
1
2
3
5