Választott tisztségviselők járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a lakásszövetkezet elnöke, illetve egyéb tisztség-viselői után abban az esetben, ha a tiszteletdíjuk eléri a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel teljes összege alapja az adóelőlegnek és így a járulékoknak is. Ez járulékfizetési szempontból azt jelenti, hogy a – a foglalkoztatót terhelő 22 százalékos szociális hozzájárulási adó, illetve 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség hiányában nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Továbbá nem létezik olyan eset sem, amelynél a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékok közül kizárólag a nyugdíjjárulék fizetése merül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] A fizetendő szja alapja megegyezik az adóelőleg-alapszámításánál figyelembe veendő jövedelem + az adóelőleg-alap kiegészítésösszegével.Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemmeghatározásánál elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...közé, mert az idetartozó jogviszonyok keretébenmunkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeketössze kell számítani [Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan adat, amely az adókötelezettségteljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott saját jogúnyugdíjas személy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a választotttisztségviselővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működőgazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldiilletőségű természetes személy tagjára. Külföldi illetőségűnek a 2004. április30-ig érvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságokközött, tehát adóköteles volt.– A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolaihallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatottszakképző iskolai hallgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.