Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1997. évi LXXX.törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) 19. §-ának 2009. július 1-jétől hatályosmódosítása szerint "(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:a) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen legfeljebb a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóanfizet;ke) a munkáltató a magánszemély javára foglalkoztatóinyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként legfeljebb aminimálbér 50 százalékát meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...azonban terjedelmi korlátokba ütközik.Ezért elsősorban a tanulószerződéssel vagy anélkül, a gyakorlati képzéskeretein belül foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló utáni közterhekismertetésére koncentrálunk, mivel itt több speciális szabállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Viszonteladók részére hirdetett nyereményjáték

Kérdés: Viszonteladókat és lakossági vásárlókat is kiszolgáló ital-nagy- és -kiskereskedelmi kft. viszonteladói körében a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, melynek eredményeként a játékban meghatározott forgalmi növekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Járulékfizetés szempontjából minek minősül ez a nyeremény, kell-e utána fizetni a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szólótörvény szerint nem foglalkoztatója. Tehát a magánszemélynek juttatott utazástermészetbeni juttatásként lesz adóköteles, melynek értéke után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságokközött, tehát adóköteles volt.– A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolaihallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatottszakképző iskolai hallgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettséget. Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a kifizetés társadalombiztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatott számára történik. Az üzleti partner nem alanya a társadalombiztosítási jogviszonynak, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj".A kiegészítő tevékenységű tag esetében a foglalkoztatónak nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha a tag a személyes közreműködésért nem kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.