11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása
Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
2. cikk / 11 Megbízási jogviszony
Kérdés: Be kell-e jegyezni a tb-kiskönyvbe a megbízási jogviszony időtartamát abban az esetben, ha a foglalkoztatott egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e valamilyen igazolást kialakítani a megbízott részére, illetve jogosít-e ez az időszak álláskeresési ellátásra?
3. cikk / 11 Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
4. cikk / 11 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
5. cikk / 11 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
6. cikk / 11 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
7. cikk / 11 Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
8. cikk / 11 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
9. cikk / 11 Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése
Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
10. cikk / 11 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
