Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...levonni, bevallani és megfizetni. A felszolgálási díj ezt megelőzően is járulékalapot képezett, de utána a nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kellett megfizetnie.A járulékalapot képező jövedelem után ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...korábban is jelentősen eltértek egymástól. A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felszolgálási díj I.

Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a foglalkoztatott nem fizet egyéni járulékot a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után, míg a 26. § (7) bekezdése előírja, hogy az említett díjazás után a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni, hanem a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja

Kérdés: Meg kell fizetnie a 15 százalékos nyugdíjjárulékot a munkaadónak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Tehát, az előzőekben említett sajátos 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Borravaló

Kérdés: Helyesen jár el egy kávézót üzemeltető betéti társaság, ha a borravalóként kapott összegeket egy perselyben összegyűjti, és a teljesített munkaórák arányában felosztja az alkalmazottak között? Jól gondolja a munkáltató, hogy ez a juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. alpontja alapján adómentes, és járulékalapul is csak akkor szolgál, ha a dolgozó önként szeretne nyugdíjjárulékot fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...előírást csak a "fogyasztótól közvetlenül kapott" juttatás vonatkozásában lehet érvényesíteni. Tehát, ha a borravaló közvetve – a foglalkoztatón keresztül – kerül felosztásra, akkor az a munkabér részének tekintendő, és ennek megfelelően kell a közterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szervizdíj

Kérdés: Helyesen jár el egy éttermet üzemeltető vállalkozás abban az esetben, ha a nyugtán is szereplő szervizdíj felét kiosztják a közreműködő alkalmazottak között, a másik fele pedig a vállalkozás bevétele marad? A kifizetett szervizdíj után a cég megfizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot? Lehetőség van arra, hogy a ki nem osztott szervizdíjakat egy későbbi időpontban osszák ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodni. A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján a szervizdíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatott nem köteles sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 24. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Felszolgálási díj nyugdíjjáruléka

Kérdés: Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten kellfeltüntetni.A Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése szerint a különjogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatotthelyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátóüzletfelszolgálója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...járulékba, ami valójában azt jelenti, hogy valamennyibiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén hozzá kell járulnia afoglalkoztatónak a Munkaerő-piaci Alaphoz. A munkavállalói járulék pedig az egyéni járulék(egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2