Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel.A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása

Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő munkabérben részesült január hónapban, akkor 60 millió/12 = 500 ezer forintig választhatja az ekhót a 2018-as esztendőben. A?foglalkoztatónak nem kell meggyőződnie arról, hogy valójában mennyi a felső határ, illetve elérte-e már az ez évi ekhoalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, amely időszakra azt kifizették.A Tbj-tv. R. 5./C. § (2) és (3) bekezdése szerint a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátása megállapításának kezdőnapjátkövetően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Valóban emelkedik-e a nyugdíj összege, és ha igen, mennyivel abban az esetben, ha a nyugdíjas személy munkát vállal, és a nyugdíja mellett legalább egy évig dolgozik? Valamennyi keresetét beszámítják az emelésnél abban az esetben, ha több helyen is végez munkát? Mit kell tennie, hogy megkapja az emelést?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik, azt/azokat a nyugdíj-biztosításiigazgatási szerv hivatalból beszerzi. A Kérelem adatlapon meg kell jelölniazokat a foglalkoztatókat, amelyeknél a 365 nap alatt dolgozott. Az említettnapokat természetesen megszakításokkal is meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)járulékalapot képező jövedelem után is fennáll. Nyilvánvalóan jelen esetben afoglalkoztató csak ezt a szabályt vette figyelembe a nyugdíjjárulék levonásasorán.Megfeledkezett viszont a Tbj-tv. R. 4/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa

Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
Részlet a válaszából: […] ...év december 31. napjáigkell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyniazokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapulszolgáló jövedelme nem volt. Megítélésünk szerint a nyugdíjas munkavállalóáprilis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az Ekho-tv. teremtette meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az érintettmagánszemély dönt. Az erre vonatkozó nyilatkozatát a kifizető felé bármikormegteheti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és 8,5 százaléknyugdíjjárulék. E járulékok hat hónapon keresztül levont összegét azérintett részére vissza kell fizetnie a foglalkoztatónak, illetve azt azadóhatósággal el kell számolnia.Mindehhez annyit kell hozzáfűznünk, hogy amennyiben azérintett 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...– csak a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontjában említett vállalkozási jellegű jogviszonyról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó foglalkoztatottnak, a megrendelő pedig foglalkoztatónak minősül. A cégnek tehát – mint foglalkoztatónak – e szerződések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
2