Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...4százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék) kelllevonni. A GYES-ben részesülő munkavállaló az új foglalkoztatójánál tehát nemmentesül a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól, aGYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben terheli a felsorolt jövedelmek után a 4 százalékosegészségügyi hozzájárulás, ha a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatójaáltal megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékosmértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...kell irányadónak tekinteni [Tbj-tv. R. 4. § (1) és (2) bekezdései].A fentiek szerint elbírált biztosítási kötelezettség esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megbízási jogviszony közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban foglalkoztatott gyógypedagógus biztosítását az elért jövedelme alapulvételével havonta kell elbírálni. Azokban a hónapokban, amelyekben díjazásának összege nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját. Az adószámmal rendelkező, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély foglalkoztatása esetén ugyanis a foglalkoztatónak kell a jogviszony alapján elbírálni a biztosítási kötelezettséget. Tehát a magánszemély esetlegesen hiába ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2