21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
2. cikk / 21 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
3. cikk / 21 Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
4. cikk / 21 Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
5. cikk / 21 Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek
Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
6. cikk / 21 Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása
Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
7. cikk / 21 Közterhek visszamenőleges megállapítása
Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
8. cikk / 21 Önkormányzati képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
9. cikk / 21 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 21 Jövedelmet pótló kártérítés
Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?