29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
2. cikk / 29 Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ellátás nélkül
Kérdés: Maradhat fizetés nélküli szabadságon a gyermek kétéves koráig a jelenleg CSED-ben részesülő édesanya annak ellenére, hogy a GYED-et az apa fogja igényelni, mert így előnyösebb számukra? Amennyiben igen, akkor milyen státuszban lesz a munkavállaló? Meg kell fizetnie a munkáltatónak a minimálbér 30 százaléka alapján a közterheket ebben az esetben?
3. cikk / 29 Méltányosság keresőképtelenség esetén
Kérdés: Jogosulttá válhat valamilyen módon ellátásra az a munkavállaló, aki 2022. július 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. július 26-tól daganatos betegsége miatt műteni fogják? A dolgozó korábbi, 20 éves munkaviszonya 2022. május 31-én szűnt meg, ezért 14 nap után a kifizetőhelynek meg kell szüntetnie a táppénz folyósítását, a keresőképtelensége viszont előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. Az érintett munkavállaló egyedülálló, gyermeke nincs, és egyéb támaszra sem számíthat.
4. cikk / 29 Nyugdíjjárulék alóli mentesség
Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
5. cikk / 29 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
6. cikk / 29 Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
7. cikk / 29 Ellátás elhunyt munkáltató esetén
Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
8. cikk / 29 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló önkéntes karanténja
Kérdés: Keletkezik a munkáltatónak minimumjárulék-fizetési vagy bármilyen egyéb fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló önkéntes karanténba vonult? Be kell őt jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon?
9. cikk / 29 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
10. cikk / 29 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
