GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja az a tény, hogy az anya nyilatkozott, a másik jogviszonyában nem igényel ellátást. A kifizetőhelynek az Igénybejelentést, a Foglalkoztatói igazolást és a benyújtott igazolásokat az illetékes kormányhivatal részére az igénybenyújtást követő 5 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...kell jegyezni, hiszen a szüneteltetés időtartama befolyásolhatja egy későbbi táppénzjogosultság idejét, valamint a táppénz mértékét.A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art.-ben foglaltaknak megfelelően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.