5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
2. cikk / 5 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
3. cikk / 5 Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében
Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
4. cikk / 5 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
5. cikk / 5 Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
