22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
2. cikk / 22 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
3. cikk / 22 Helytelen adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
4. cikk / 22 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
5. cikk / 22 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
6. cikk / 22 Közterhek több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén előadásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
7. cikk / 22 Regisztrált munkanélküli közterhei
Kérdés: Regisztrált munkanélkülinek kell-e valamilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, vagy a munkaügyi központ megfizeti ezeket a közterheket?
8. cikk / 22 Megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló valótlan nyilatkozata
Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha egy 2010 júliusában megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozatáról kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak? A megbízott úgy nyilatkozott, hogy a főállásában szerzett jövedelme alapján már elérte a nyugdíjjárulék felső határát. Hogyan kaphatja vissza a munkavállalótól a megfizetendő nyugdíjjárulékot a cég?
9. cikk / 22 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
10. cikk / 22 Elmaradt magán-nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Jogosan követeli-e a magánnyugdíjpénztár az elmaradt tagdíjat attól a munkáltatótól, aki a nála rövid ideig alkalmazásban álló munkavállalót nem tekintette magán-nyugdíjpénztári tagnak, mert aláírt nyilatkozatban azt jelezte, hogy nem magán-nyugdíjpénztári tag?
