Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantság nélkül elérhető.A nyugdíjasként elért keresetek vizsgálatára akkor kerülsor, amikor a rokkantsági nyugdíjban részesülő foglalkoztatott rendszeresendolgozik. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a nyugdíjas a megrokkanásátmegelőző munkakörben jelenleg, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmében a "klasszikus" alkalmazottra, tehát amunkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni. Esetünkben ez a jogviszonya a "főállású", tekintve,hogy a munkavállaló munkaideje itt a legmagasabb, tehát ezt a foglalkoztatóját2005. november 1-jétől havi 975 Ft öszszegben terheli az arányosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az alkalmazásra munkaviszony keretében kerül sor,akkor a gazdálkodó köteles eleget tenni a Tbj-tv.-ben meghatározott valamennyifoglalkoztatót érintő kötelezettségének. Kezdjük a járulékfizetéssel. A munkaviszonyban álló dolgozómunkabére után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig biztosítottnak, akinek munkabére után a Tbj-tv. 20. és 24., 25. §-a, az Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe veendő jövedelem. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képez, tehát a foglalkoztatónak meg kell utána fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot.Ezen túlmenően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.