Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...levonni, bevallani és megfizetni. A felszolgálási díj ezt megelőzően is járulékalapot képezett, de utána a nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kellett megfizetnie.A járulékalapot képező jövedelem után ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Magánnyugdíjpénztári tag

Kérdés: Miként érinti a foglalkoztató járulékmegállapítási és -levonási kötelezettségét egy új belépő alkalmazott nyilatkozata, amely szerint ő továbbra is magánnyugdíjpénztári tag, 2011-ben nem lépett vissza a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztári rendszer 2012-től nem része a kötelező társadalombiztosítási rendszernek. Aki biztosított, illetve nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett – függetlenül az esetleges magánnyugdíjpénztári tagságától -, egyéni járulékként 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Felszolgálási díj I.

Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a foglalkoztatott nem fizet egyéni járulékot a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után, míg a 26. § (7) bekezdése előírja, hogy az említett díjazás után a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...elveszíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli egyéni járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás. Ezek tekintetében tehát a foglalkoztatónak, ki-fizetőnek önellenőrzést kell végeznie a '08-as bevallásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki a biztosítás, így munka-bérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli. Az érintett mentesül az egyéni járulékok alól, és foglalkoztatójának sem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást e jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...szolgál a keresőképtelenség ideje alatt, tehát esetleges munkabérfizetés esetén az arra való jogosultság megszűnik. A munkaviszonyban foglalkoztatott tag jogaira és kötelezettségeire egyébként mindenben az Mt. szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...– a kifizetéskor érvényes adómértékkel kell megállapítani.Ami a szakképzési hozzájárulást illeti, azt szintén le kell rónia a foglalkoztatónak a január 1. és június 7. közötti időszakra járó bér után, hiszen összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...diákok foglalkoztatása – a munka jellegétől és időtartamától függően – többféle módon valósulhat meg.A foglalkoztató és a diák számára is a legegyszerűbb és legbiztonságosabb foglalkoztatási forma az iskola-szövetkezeten keresztül történő munkavállalás. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a nyugellátásra vonatkozó határozat kézhezvételéig az Art. alkalmazásában (Art. 7. § 10. pontja) be nem jelentett foglalkoztatottnak minősül. Ezt nem minden esetben célszerű felvállalni, még akkor sem, ha így a határozat megérkezésekor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3
12