GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja az a tény, hogy az anya nyilatkozott, a másik jogviszonyában nem igényel ellátást. A kifizetőhelynek az Igénybejelentést, a Foglalkoztatói igazolást és a benyújtott igazolásokat az illetékes kormányhivatal részére az igénybenyújtást követő 5 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése

Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
Részlet a válaszából: […] ...kellett. Ettől az időponttól a munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, és nem terheli a járulékfizetési kötelezettség, ahogy a foglalkoztató is mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. A többletként vallott és fizetett közterheket önellenőrzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...elveszíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...megerősíti a Tbj-tv. 5. §.ának (3) bekezdése is, miszerint biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot. Amennyiben kiváltja a rehabilitációs kártyát, az egyik foglalkoztatójánál a szociális hozzájárulási adó alól teljes mértékben mentesülhet.A másik megoldás, hogy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...személy más EU-tagállamban is végez párhuzamosan kereső­tevékenységet, akkor a külföldi – jelen esetben az olasz és a magyar – foglalkoztatóknak is meg kell fizetniük a Franciaországban biztosított alkalmazottjuk után a járulékokat a francia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Jogosultság passzív táppénzre és munkanélküli-ellátásra

Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén jogosult lesz-e passzív jogon táppénzre, illetve munkanélküli-ellátásra az a heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, akinek a munkaviszonya hamarosan közös megegyezéssel megszűnik, azonban 30 százalékos tulajdonrésze van egy másik kft.-ben, amelynek ügyvezetője is, de juttatásban nem részesül, mivel személyesen nem működik közre?
Részlet a válaszából: […] A passzív táppénzzel nincs "gond", ugyanis a táppénz a keresőképtelenségtartamára minden megszorítás nélkül jár a dolgozó részére, legfeljebb azonban amunkaviszonyának megszűnését követően 30 napon át [Eb-tv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja]. Más a helyzet azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

GYED-en lévő kismama ügyvezetői jogviszonya

Kérdés: Meg kell-e szüntetni a passzív jogon folyósított GYED-et annak a kismamának az esetében, akinek 2011. január 31-én megszűnt a jogviszonya, de 2011. június 1-jétől felajánlottak számára egy ügyvezetői beosztást egy kft.-nél, ahol semmilyen jövedelme nem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a megbízási jogviszonykeretében történő munkavégzésért a polgári jogi jogszabályok alapján afoglalkoztató félnek jellemzően kötelező díjazást fizetnie. A Ptk. 478. § (1)bekezdése szerint "A megbízó díj fizetésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...havi átlagbanlegalább a tevékenységére jellemző keresetet, jövedelem hiányában legalább aminimálbért kell tekinteni, mely után mind a foglalkoztatót terhelő 27százalékos társadalombiztosítási járulékot, mind a biztosítottat terhelő 3százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni a társadalombiztosítási és egyénijárulékokat. Tételes egészségügyi hozzájárulás viszont egyik esetben semterheli a foglalkoztatót a GYES (vagy GYET) folyósításának tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.