Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi - mivel külföldi kifizetőről van szó, amely nem jelentkezett be foglalkoztatóként a NAV-nál, illetve nem rendelkezik Air. szerinti pénzügyi képviselővel - szintén a munkavállalókat terheli.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat közölték, vagy a jövőben közölni fogják.A foglalkoztatáshoz köthető releváns munkáltatói adattovábbítást valósít meg a foglalkoztató a Vht. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítése során, amely szerint a végrehajtási eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Áru vásárlása adószámos magánszemélytől

Kérdés: Milyen levonási és bevallási teendői vannak annak a cégnek, amely egy adószámos magánszemélytől vásárol árut? Ki kell állítani ebben az esetben a T1041 számú nyomtatványt? Ki kell tölteni a 1208. számú nyomtatvány M részét is, vagy elegendő csak az A részt?
Részlet a válaszából: […] ...nincs kötelezettsége. A termék értékesítése, beszerzésekövetkeztében nem keletkezik a felek között olyan – pl. a foglalkoztató ésfoglalkoztatott viszonyában létrejövő, munkavégzésre irányuló – jogviszony,amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási, a magánszemély által megfizetett havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...szerint biztosítottnak minősülő társadalmimegbízatású polgármester díjazása társadalombiztosítási járulék alapját képezi,így a foglalkoztatónak utána 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kellfizetnie. Ezen túlmenően a polgármester díjazásából 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...valamint – ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintotmeghaladó jövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában afoglalkoztató által megfizetett 11 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...esetlegesen fizetett11 százalék egészségbiztosítási járuléka, és– az esetlegesen fizetett 5 százalék baleseti járuléka, és– a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetetttársadalombiztosítási járulék egészségbiztosítási részének együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben terheli a felsorolt jövedelmek után a 4 százalékosegészségügyi hozzájárulás, ha a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatójaáltal megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékosmértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságokközött, tehát adóköteles volt.– A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolaihallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatottszakképző iskolai hallgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.