18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása
Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
2. cikk / 18 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
3. cikk / 18 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
4. cikk / 18 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
5. cikk / 18 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés:
Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?
6. cikk / 18 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
7. cikk / 18 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
8. cikk / 18 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
9. cikk / 18 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
10. cikk / 18 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
