Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...kereset, jövedelem: az a járulékalapotképező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – ajárulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után anyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határfigyelembevételével kell megállapítani, míg ugyanezen szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Valóban emelkedik-e a nyugdíj összege, és ha igen, mennyivel abban az esetben, ha a nyugdíjas személy munkát vállal, és a nyugdíja mellett legalább egy évig dolgozik? Valamennyi keresetét beszámítják az emelésnél abban az esetben, ha több helyen is végez munkát? Mit kell tennie, hogy megkapja az emelést?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyok figyelembevételével, a nyugdíjjárulékalapját képező kereseteket, jövedelmeket az adott évi nyugdíjjárulék-fizetésifelső határig össze kell számítani. Amennyiben a kérelmet benyújtott személynek egyidejűlegfennálló több biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ajárulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint kell megfizetni, illetve arról járulékkötelezettség abiztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún. átlagszámítási időszak minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...50 százalékát figyelembe véve -a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerinta járulékfizetés felső határáig megfizette. Amennyiben a kifizetéssel amagánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...is kapott jövedelmet, az után még az általános szabályok szerintkell az egyéni járulékokat leróni, a nyugdíjjárulék-alap felső határát olymódon megállapítva, mintha a kifizetésre június 30-án került volna sor.A munkavállaló számára az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...amíg az érintett nem nyilatkozik arról, hogy valamennyi jogviszonyából származó összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap éves felső határát. (Tbj-tv. 20. §, 24. § és 25. §.)Ezen túlmenően valamennyi biztosított után meg kell fizetni az Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy a munkavállalónk nem nyugdíjas,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően kell megállapítani a járulék mértékét, illetve alapjának a felső határát.A konkrét példában szereplő túlórapótlék 1999-ben illette volna meg a dolgozót, tehát az ez alapján fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.