Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet (nyolchavi, a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét) csak a korhatár előtti ellátásra vonatkozó éves felső határ szempontjából lehet figyelembe venni.A szeptember 1-jével történő nyugdíjazással egy új – ugyancsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási járulékalapfigyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonbanlegfeljebb a járulékfizetési felső határig.A 2008. január 1-jét követően megállapított átmeneti járadékmegszüntetésére vonatkozó szabályok szigorú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...felsőhatárig kell megfizetni. Ha a vállalkozó év közben válik kiegészítőtevékenységet folytatóvá, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a kezdő nappalkell megállapítani. A felső határ összege 2009-ben napi 20 400, évi 7 446 000forint. (A felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó atársadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot(legfeljebb a járulékfizetési felső határ összegéig), valamint – hamagánnyugdíjpénztár tagja – a tagdíjat, továbbá az egészségbiztosításijárulékot is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún. átlagszámítási időszak minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határ kiszámításánálegy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Ajárulékfizetési felső határt csökkenteni kell a járulékmentes időtartamoknaptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...vonnia a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot. Ez utóbbit viszont természetesen csak az éves felső határig,azaz akárhány jogviszonyból akármennyi jövedelem is származik, a biztosítottlegfeljebb 365 x 17 330 forint után fizet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés felső határáig megfizette. Magánnyugdíjpénztár-tag magánszemélyesetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
1
2