Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz 1054 forint/óra. A javadalmazásnak – a filmipari statiszták kivételével – felső határa nincs, a munkáltatónak pedig csak napi 1000 forint összegű közterhet kell megfizetnie, amellyel minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás együttes összege az adóévben el nem éri a 450 000forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).Az Eho-tv. szabályozása szerint sincs mentesülő rész azegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet terhelő egészségügyihozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot(hozzájárulás-fizetési felső határ).Az eho fizetését meg lehet úszni, mégpedig oly módon, hogy abérbeadó állandó lakhelyéül a bérbeadás tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...Miután e szabály alapján a biztosítási jogviszony csak egy napig álltfenn, a nyugdíjjárulékot csak a napi járulékfizetési felső határig, vagyis2008-ban legfeljebb 19 500 forint alapulvételével kell megfizetni.A Tbj-tv. 50. §-ának (5) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Alkalmazható-e a 10 százalékos költséghányad-elszámolás a jövedelem meghatározásánál, illetve terheli-e 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, amelynek bevallása az Szja-tv. 74. § (7) bekezdése szerint történik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összegea tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] ...a GYEDlegfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2006. évi felső határa havi 87 500forint lehet. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezményekfigyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése pedigúgy rendelkezik, hogy az elmaradt, esedékességet követően kifizetettjárulékalapot képező jövedelmeket a járulékfizetési felső határmegállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyidőszakra azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2