19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés:
Kötelező a csoportos létszámcsökkentés szabályait alkalmazni abban az esetben, ha egy vállalkozásnál a gazdasági nehézségek olyan helyzetet eredményeztek, hogy több mint tíz munkavállalót el kell bocsátania? Van esetleg más speciális szabály, amit alkalmazni kell ebben az esetben, vagy alkalmazhatók az általános szabályok?
2. cikk / 19 Felmondás várandósság és szülési szabadság alatt
Kérdés: Felmondáskor minden esetben köteles a munkáltató figyelembe venni a szülési szabadság és várandósság időszakát?
3. cikk / 19 Felmondási védelem
Kérdés: Mikor nem lehet felmondást közölni a munkavállalóval? Milyen felmondási védelmek léteznek?
4. cikk / 19 Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
5. cikk / 19 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
6. cikk / 19 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
7. cikk / 19 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt
Kérdés: Megszüntethető felmondással a jelenleg keresőképtelen állományban lévő munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha hónapok óta semmilyen módon nem érhető el, nem adta le a keresőképtelenségről szóló igazolásait, és a munkavállaló tudomása szerint az elmúlt időszakban alkalmi munkavállalóként több helyen is dolgozott?
8. cikk / 19 Kormányzati tisztviselő felmentése
Kérdés: Milyen okok miatt kerülhetett sor egy évek óta kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy felmentésére 2018. október 31. nappal, amikor korábban semmilyen panasz nem volt a munkájára? Jogosult ebben az esetben végkielégítésre az érintett munkavállaló?
9. cikk / 19 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 19 CSED-jogosultság
Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
