4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Visszamenőleges nyugdíjazás
Kérdés:
Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
2. cikk / 4 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
3. cikk / 4 Felmentési idejét töltő bt.-tag közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimális járulékot egy evás betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után arra az időszakra, amely alatt köztisztviselőként a szeptember havi nyugdíjazásáig felmentési idejét tölti?
4. cikk / 4 Nyugdíjba vonuló dolgozó járandóságának elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a járulékok levonása és bevallása abban az esetben, ha egy 2005 májusában nyugdíjba vonuló dolgozóval a cég vezetése megegyezik, hogy utolsó munkanapján, 2004. december 31-én a 2005. május 31-ig járó összes járandóságát elszámolja és a munkavégzés alól felmenti?