46 cikk rendezése:
1. cikk / 46 Munkaviszony megszüntetése munkavállaló által
Kérdés:
Jár juttatás a munkavállaló részére, ha határozatlan idejű szerződését megszüntette, majd kérte a munkáltatót, hogy a felmondási időtől tekintsen el?
2. cikk / 46 Második munkaviszony bejelentése
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a 'T1041 nyomtatványon azt az új belépő munkavállalót, aki egy másik foglalkoztatónál még a felmondási idejét tölti, tehát fennáll a biztosítási jogviszonya? Milyen módon kell bevallani a dolgozó bérét a '08-as bevallásban?
3. cikk / 46 Végkielégítés munkavállalói felmondás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy ne essen el a végkielégítéstől az a munkavállaló, akinek a munkáltatóját felvásárolta egy másik cég, amelynek a székhelye egy másik városban van, ahová az átjárás nagyon nagy megterheléssel járna a számára, ezért fel szeretne mondani?
4. cikk / 46 Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak
Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
5. cikk / 46 Új munkaviszony létesítése felmondási idő alatt
Kérdés: Létesíthet új 8 órás munkaviszonyt a felmentési idő alatt a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2020. december 31-én szűnik meg, de november-december hónapra a munkáltató a munkavégzés alól felmentette?
6. cikk / 46 Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
7. cikk / 46 NAV munkavállalóinak jubileumi jutalma
Kérdés: Jogosultak törzsgárdapénzre a NAV dolgozói? Mennyi felmentés jár a fizikai dolgozónak abban az esetben, ha nyugdíjazás miatt szűnik meg a munkaviszonya?
8. cikk / 46 Nyugdíjazás
Kérdés: A munkáltatónak kell kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, vagy értesíteni a dolgozót a munkaviszony megszűnéséről abban az esetben, ha elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? Amennyiben igen, akkor mennyi idővel a nyugdíjazás előtt kell ezt megtenni? Van felmondási, felmentési idő? A munkáltatónak kell kezdeményezni a nyugdíjazás elindítását?
9. cikk / 46 Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
10. cikk / 46 Munkavégzés felmondási idő alatt
Kérdés: Jogosult lesz a felmondási időre járó távolléti díjra az a munkavállaló, aki felmondását írásban közölte a munkáltatójával, de a felmondási idő alatt már nem dolgozott, annak ellenére, hogy a munkáltató igényt tartott a munkavégzésére? A felmondási idő alatti munkavégzésről kizárólag szóban tárgyaltak a felek, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem foglalta írásba az álláspontját.